A legfontosabb tudnivalók a mentőernyőkről

A legfontosabb tudnivalók a mentőernyőkről

Forrás: Gleitschirm 1997/1-2, 34.o.
és 1996/8, 43.o.
Írta: Sascha Burkhardt
Fotók Gleitschirm Archívum
Roland Würgler
Szabó Péter
Illusztráció: Jean Paul Budillon
Fordította és szerkesztette: Szabóné Koleszár Edina
Lektorálta: Szabó Péter

A fordítás közzétételéhez a Gleitschirm Magazin főszerkesztője írásban hozzájárult.
(Thermik Verlag, Stelzhamerstraße 18. A-4600 Wels;
tel: ++43 (0) 7242/45224-0; fax: ++43 (0) 7242/45224-22,
redaktion @ gleit…-mag…com, www.gleitschirm-magazin.com )
További sokszorosítás csak a szerkesztőség, és a fordító írásos beleegyezésével jogszerű!

A mentőernyő a kezelhetetlen, veszélyes repülési helyzetek megszüntetésének végső eszköze. A leggyakrabban előforduló helyzetek, amikor indokolt lehet a mentőernyőhasználat, a következők:

1. Anyagszakadás

2. Összeütközés a levegőben

3. Földközeli autorotáció

4. Föld közeli, kezelhetetlen helyzetek

1. Anyagszakadás

A gyártók elsősorban a versenyernyők régebbi generációinál alkalmaztak finomabb anyagokat a teljesítmény fokozása érdekében – az anyag tartósságának rovására. Még előfordulhat, hogy a régi ernyők kupolája vagy zsinórzata szétszakad. A szigorú anyagvizsgálatoknak köszönhetően ma már lényegesen kisebb az esélye a hasonló eseteknek, de az anyagszakadás lehetőségét mégsem lehet 100 %-osan kizárni. Különösen vonatkozik ez azokra az ernyőkre, amelyek a szakszerűtlen kezelés következtében idő előtt elöregedtek.

2. Összeütközés a levegőben

Repülőhelyeink légtere egyre népesebbé válik, ezzel együtt nő az összeütközés lehetősége is. Összeütközés esetén előfordulhat, hogy elszakad a kupola, vagy a két pilóta egymás ernyőjébe gabalyodva lezuhan. Ilyen esetekben az időben kinyitott mentőernyő legalább részben megfékezi a zuhanást.

3. Föld közeli autorotáció

Az autorotáció (a kontrollálatlan meredek spirál) nem csak a magas süllyedési értékek (15 m/s) miatt veszélyes, hanem a pörgő pilóta kerületi sebessége miatt is, ami elérheti a 90 km/h-t.1 A becsapódás sebessége ennek a két sebességnek a vektorából adódik. A kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy a mentőernyő nyitásakor az autorotáció szinte azonnal megszűnik. Ez még kis magasságban is így van, mivel az addigra már erős menetszél meggyorsítja a nyílási folyamatot.

4. Föld közeli, kezelhetetlen helyzetek

A veszélyes manőverek és a durva pilótahibák is okozhatnak vészhelyzetet. Ha ezek nagy magasságban történnek, akkor a pilótának általában még van ideje megszüntetni a vészhelyzetet, és elsősorban erre is kell törekednie, mivel egy nyitva levő főernyő jóval nagyobb biztonságot jelent, mint egy jó mentőernyő. Földközelben viszont legtöbbször már nem elég az idő a vízszintes illetve a függőleges sebesség stabilizálására. A mentőernyő ilyenkor is megvédhet a legrosszabbtól, amennyiben van elegendő magasság a kinyílásához.

A mentőernyő szerkezete

Az alábbi vázlat egy hagyományos, körkupolás, középzsinóros mentőernyő felépítését mutatja be.

1. ábra: A körkupolás, középzsinóros mentőernyő felépítése

a: felszakadó heveder

b: tartózsinórok

c: középzsinór

d: kupola

e: belépőél

f: kupolaszeletek

A hajtogatás menete

A leírás csak az ernyő nyílási folyamatának megértését segíti. A különböző mentőernyőtípusok hajtogatása más és más, ezért ez a vázlat nem használható hajtogatási útmutatóként.

1. Kiterítjük az ernyőt a földön,
a zsinórokat kibogozzuk

2. Felszedjük a kupolaszeleteket
3. Középen széthajtjuk, és jobbra,
illetve balra fektetjük

4. Harmonika alakban hajtva
tovább csökkentjük a felületet

5. A középzsinórral behúzzuk a kupola felső részét. Ettől a kupola úgy fog kinézni, mintha egy zokninak beljebb húztuk volna az orr-részét

6. A kupola felső részétől kezdve harmonika alakban összehajtogatjuk az anyagot és betesszük a belső konténerbe. Az ernyő belépőéle a konténer szájánál van, hogy kidobáskor rögtön bele tudjon kapni a szél

 

7. Lezárjuk a belső konténert, a borítólapot a gumifülekbe helyezett zsinórköteggel rögzítjük. A külső konténer védi a belső konténert és az ernyőt a szennyeződéstől, és lehetővé teszi a konténer beülőbe helyezését.

2. ábra: A mentőernyő hajtogatása

A hagyományos, körkupolás mentőernyők működési elve

A belső konténerre erősített fogantyú meghúzásával kiemeljük a belső konténert a külsőből (a tokból). Nagy lendülettel, erőteljesen eldobjuk magunktól a belső konténert. A legjobb, ha hátrafelé dobjuk, forgás esetén a forgás irányában.

A zsinórok lefűződnek. Amikor a zsinórkötegek kifűződtek a gumifülekből, a belső konténer kinyílik, és szabaddá válik a mentőernyő. A szél a belépőél alá kap, és az ernyő teljesen különválik a konténertől. Ezután kap szerepet a középzsinóros megoldás: a behúzott felső kupolarésznek köszönhetően a beáramló levegő gyorsan tölti fel a kupolát, a nyílási idő jelentősen lerövidül. Sikeres nyitás esetén az összes zsinór – a középzsinórt is beleértve – terhelés alatt áll. Ereszkedés közben a beáramló levegő egy része a kémény-nyíláson keresztül távozik, ez biztosítja a kupola stabilitását.

3. ábra: A nyílás folyamata

A légellenállás

A hagyományos, körkupolás mentőernyő – ellentétben a siklóernyővel és az irányítható mentőernyőkkel – valódi felhajtóerő képződése nélkül tartja meg a pilóta súlyát. Vízszintes sebességkomponensek itt nem szerepelnek, a pilóta súlyerejét csak a légellenállás kompenzálja.
Ez leegyszerűsíti a számításainkat.

(Megjegyzés: A nyitott félgömbön természetesen az azt körülvevő levegő mozgása és az azzal együtt változó nyomáshiány miatt is keletkezik egy kis mértékű felhajtóerő, de ezt a légellenállási együttható magában foglalja, ezért külön nem foglalkozunk vele.)

A következő képlet segítségével kiszámítható az ernyő légellenállási együtthatója:

ce = (2 x G) / (p x v2 x A)

Az ernyőre jellemző ce légellenállási együttható alapján kiszámíthatjuk a süllyedési sebességet adott pilótasúly mellett:

v = ?(2 x G) / (ce x p x A)

A számítás során feltételezhetjük, hogy a légellenállási együttható (ce) állandó, ami elméletileg teljesen helytálló, mivel a mentőernyő alakja változatlan. A gyakorlatban viszont adódhatnak eltérések a különböző anyagok megnyúlását, illetve az eltérő lengési hajlamot illetően. A mérési eredmények ezért némileg eltérnek a számított értékektől.

G = Fe = ce x 1p x v2 x A

ahol:

G = súlyerő (N)

(amely a pilóta tömegéből /m (kg)/

és a nehézségi gyorsulásból /g = 9,81 m/s2/

számítható ki a G = m x G képlet segítségével)

Fe= légellenállás (N)

ce = légellenállási együttható

p = légnyomás (kg/m3)

(a standard-atmoszférában p=1,225 kg/m3)

v = süllyedési sebesség

A = ernyőfelület

4. ábra: Az eredő légerő egyensúlyt tart a súlyerővel

Az anyag és a zsinórok

A mentőernyők minősége a felépítésükön és a varrási technikán kívül nagymértékben függ a felhasznált anyagok tulajdonságaitól is. A siklóernyőkkel ellentétben a mentőernyőknek kell, hogy legyen bizonyos mértékű légáteresztésük, mivel ez lecsökkenti a nyílási terhelést, így lehetővé válik a könnyebb anyagok használata­, valamint megnöveli a kupola stabilitását. Ha ugyanis a beáramló levegő egy része nem távozna a kupola anyagán keresztül, akkor a túlnyomásos levegő a kupola széleinél próbálna megszökni, ami növelné a kupola lengési hajlamát. Természetesen túl nagy sem lehet az anyag porozitása, mert akkor nagyon megnövekedne a merülősebesség. Meg kell tehát találni a helyes kompromisszumot. Ezt az aerodinamikában gyakran meg kell tennünk.

Egyes gyártók fontosabbnak találják a kis süllyedési sebességet, ezért közel nulla-porozitású anyagot használnak. Az ebből adódó hátrányokat hosszú zsinórokkal (a lengési hajlam mérséklésére), és speciális réseléssel (a kisebb nyílási terhelés érdekében) próbálják kompenzálni.2

A felhasznált anyag, a zsinórok és a hevederek rugalmasságának is óriási szerepe van: minél rugalmasabb az anyaguk, annál hatékonyabban képesek felfogni a nyílási terhelés egy részét.

A zsinórhossz is nagymértékben befolyásolja a mentőernyő nyílási tulajdonságait. A rövid zsinórok meggyorsítják a nyílási folyamatot, mert hamarabb megfeszülnek. Előnyük még, hogy kisebb a fő- és a mentőernyő összegubancolódásának veszélye. A rövid zsinóros mentőernyők hátránya, hogy sokkal hajlamosabbak a lengésre, mint a hosszú zsinórosak. A zsinórok rövidülésével a kupola nyomási pontja és a pilóta súlypontja között csökken a távolság, és egyre nagyobb a lengés amplitúdója.

A kupola méretének kiválasztása

A mentőernyő felületének nagysága nagymértékben befolyásolja a nyílási és a süllyedési tulajdonságokat. A nagy felületű ernyők lassabban nyílnak, a merülősebességük alacsonyabb; míg a kis felületűek gyorsabban merülnek, viszont gyorsabban is nyílnak. A mentőernyő helyes méretének megválasztása a pilóta súlyának ismeretében tehát döntő jelentőségű.

Fontos, hogy eloszlassuk a mentőernyővel történő földetérési terheléstől való fölösleges félelmeket. Az 5 m/s süllyedési sebesség mellett történő földetérési terhelés kb. akkora, mintha ?szabadesésben” egy 1,27 m magas állványról ugranánk le. Helyes rugózással a sérülés elkerülhető.

Az alábbi táblázatban a v földetérési sebességekhez tartozó leugrási magasságok szerepelnek.

Földetérési sebesség (m/s)

Leugrás magassága (m)
1 0,05
2 0,20
3 0,46
4 0,82
5 1,27
6 1,83
6,8 2,36
7 2,50
8 3,26
9 4,13
10 5,10

A táblázat értékeit könnyen leellenőrizhetjük: Ha a v földetérési sebességhez tartozó, “szabadesésben” történő leugrás magasságát akarjuk megadni, akkor először azt kell kiszámítanunk, hogy mekkora időtartam alatt éri el a test ezt az esési sebességet. Az emberi test légellenállását most elhanyagoljuk.

A sebességet a következő képlettel számoljuk:

v = g x t ? t = v/g

ahol

g = 9,81 m/s2

példánkban: t = 0,51

Az ehhez tartozó ugrási magasságot a következő képlet adja meg:

h = 1 g x t2

példánkban: h = 1,27 m

A két képlet összevonva:

h = v2/2 x g

A kiszámolt értékekből kiderül, hogy a különböző típusú mentőernyőknél jellemző merülősebességek 0,5 m/s-os különbségeinek nincs különösebb jelentősége.3

Példa:
Egy 36 m2-es, 100 kg-os pilótasúly mellett 5,4 m/s-mal süllyedő mentőernyő mekkora süllyedési sebességet érne el 80 kg-os pilótasúly mellett?

A légellenállási együttható: ce

ce = 2 x G / p x v2 x A = (2 x 100kg x 9,81m/s2 ) / ( 1,2kg/m3 x 29,16m2/s2 x 36m2 ) = 1,56

80 kg terhelés mellett a süllyedési sebesség:

v80kg = ?(2 x G / ce x p x A) = ?(2 x 80kg x 9,81m/s2)/ (1,56 x 1,2kg/m3 x 36m2) = 4,83m/s

A mentőernyő nyitórendszere

A mentőernyő nyitásának legelterjedtebb módja a kézi nyitás. Ennek lényege, hogy a pilóta megragadja a belső konténer fogantyúját, kirántja az ernyőt a tokból és kidobja oldalra. A pilótát döntések és cselekvések sorozata terheli: fel kell ismernie, hogy valóban vészhelyzetről van szó, el kell határoznia, hogy mentőernyőt fog nyitni, ki kell rántania a több kg súlyú konténert, döntenie kell a helyes dobási irány felől, majd az ernyőt a lehető legmesszebbre kell dobnia.

Ez a többlépéses folyamat természetesen jelentősen meghosszabbítja a vészhelyzet felismerésétől a tényleges nyitásig eltelő időtartamot, – különösen olyan pilóták esetében, akik még sohasem gyakorolták a mentőernyőnyitást.

Az időtartam lerövidítése és a magasságvesztés csökkentése érdekében egyes gyártók olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek jelentősen meggyorsítják a nyílást. Ezek nemcsak a pilóta helyzetét könnyítik meg a nyitás folyamán, hanem a konténer kinyílása és a zsinórok megfeszülése közötti időtartamot is lerövidítik. Vegyük sorra ezeket.

A rugós nyitóernyők

A rugós nyitóernyők már elég régóta a piacon vannak, és elég közkedveltek.4 Lényegük, hogy a pilóta meghúzza a kioldóbowdent, ezzel szabaddá tesz egy megfeszített rugót, amely kilöki a nyitóernyőt. Ideális esetben a nyitóernyő a pilóta mögötti turbulenciát elkerülve azonnal a menetszélbe kerül, és kihúzza a belső konténert a tokjából. A zsinórok általában sokkal hamarabb megfeszülnek, mint kézi kidobás esetén.5

Sűrített levegő, és rakéta

A sűrített levegővel történő mentőernyőnyitás esetében a mentőernyőt vagy közvetlenül a légnyomás szabadítja ki, vagy pedig egy pirotechnikai rendszer lő ki egy kis rakétát, amely a másodperc töredéke alatt eltávolítja a belső konténert a pilótától. A pirotechnikai rendszer előnye, hogy a rakéta több réteg anyagot is képes keresztüllőni, így a mentőernyő akkor is kinyílik, ha a pilóta beleesett a kupolába. Sűrű légtérben ez a nyitási mód veszélyes lehet.6

A rugós nyitóernyő, a sűrített levegő és a rakéta egyik legnagyobb előnye, hogy a kioldófogantyú a mentőernyő elhelyezésétől függetlenül szinte bármely jól látható, a húzás szempontjából is kedvező pozícióban elhelyezhető.

A sűrített levegős nyitórendszer kihúzza a tokból a mentőernyőt

Nyitóernyőnek kialakított belső konténer,
amely meggyorsítja a tartózsinórok megfeszülését

A rakétás és a sűrített levegővel működő mentőernyők természetesen elég drágák. Anyagilag kedvezőbb az a nemrég kifejlesztett rendszer, amelynél maga a belső konténer alkotja a nyitóernyőt. A kidobás menete és időtartama ebben az esetben a hagyományos nyitási móddal megegyező, a nyílás folyamata pedig valamivel gyorsabb.

Mentőernyőnyitás után – nyitási módtól függetlenül – a pilóta normális esetben a teljesen kinyílt mentőernyő alatt lóg. A főernyő – vagy az, ami megmaradt belőle – általában többé-kevésbé formáját vesztetten csapkod. A hagyományos körkupolás mentőernyők pilótáinak ilyenkor bele kell törődniük, hogy nincs befolyásuk a repülés irányára.

Ha a fő- és a mentőernyő V helyzetben állnak, és a főernyő valamennyire nyitva van, akkor a fékek segítségével kis mértékben még kormányozható az ernyő. A főernyőnek – vagy maradékának – a B-zsinórokkal, vagy a fékekkel történő kismértékű irányíthatóságától eltekintve a pilótának nincs arra lehetősége, hogy megválassza a földetérés helyét. 7

Ezért fejlesztették ki azokat a rendszereket, amelyek segítségével a mentőernyők irányíthatóvá válnak. Ezek lényege az, hogy a kupola vízszintes irányba kényszerítése érdekében az ernyő függőleges sebességének egy részét vízszintes haladássá alakítják. Erre különböző módszereket fejlesztettek ki:

1. Réselt körkupolás ernyők

A körkupolás mentőernyők esetében a jól megválasztott pozícióban elhelyezett rések segítségével elérhető egy bizonyos mértékű vízszintes sebesség, így az ernyő irányíthatóvá válik. Az alulról a kupolába áramló levegő vízszintes irányban távozik a réseken keresztül, és az ernyőnek vízszintes sebességet biztosít. Igaz, hogy az ernyő siklószáma meglehetősen alacsony, viszont lehetővé teszi, hogy elkerüljük az összeütközést az esetleges akadályokkal, például villanyvezetékekkel.

Akadtak olyan gyártók, akik ezt a módszert újra elvetették, mert az ernyő avatatlan kezekben erős lengésre volt hajlamos. Mások viszont továbbfejlesztették az ötletet, és a kupolát stabilabbá tették.

Réselt, irányítható körkupolás mentőernyő

A körkupolás mentőernyők legfontosabb előnye az, hogy a főernyőt nem kell leoldani. Igaz, hogy az összecsukódott főernyő megnövekedett légellenállása csökkenti a vízszintes sebességet és rontja az irányíthatóságot 8, de a kupola alapvető fékező hatása nem vitatható. Még abban az esetben is lefékezi a puszta légellenállás a zuhanást, amikor a siklóernyő valamilyen okból teljesen összegubancolódott.

2. Légcellás mentőernyők

A légcellás mentőernyők egészen másképp működnek, mint a körkupolások. Ezek esetében valódi szárnyprofilról van szó, amelynek a felhajtóerő keletkezéséhez a siklóernyőkhöz hasonlóan vízszintes sebességre és torlónyomásra van szüksége.

Képzeljünk csak el a levegőben egyidejűleg két siklóernyőt, melyek belépőélei ellentétes irányba néznek. Ilyen kupolákkal elkerülhetetlen lenne a durva földetérés. A légcellás mentőernyők esetében ezért elengedhetetlen a főernyő leoldása.

Az ejtőernyősöknél a módszer már régen bevált. Leoldórendszerük segítségével leválasztják magukról a főernyőt, amely össze van kötve a mentőernyő konténerének kioldófogantyújával. Egy pillanatig az ugró ismét szabadon zuhan, míg el nem távolodik a főernyőtől, ezután a főernyő az ellenállásának köszönhetően kihúzza a konténert a tokból.9 A pilótának tehát el kell döntenie, hogy ?mindent, vagy semmit?.

Az ejtőernyősök esetében, akik a mentőernyőjüket normális esetben elég nagy magasságban nyitják, ez a leoldórendszer nagyon jól használhatónak bizonyult. A legtöbb siklóernyős pilóta számára viszont a kis magasságban történő nyitás miatt a leoldás nem kivitelezhető.

3. A rogallo-szárnyak 10

A tervezők nemrég kezdtek el újra foglalkozni azzal a konstrukcióval, amely nemcsak, hogy sokkal régebbi, mint a siklóernyők, de tulajdonképpen a sárkányok (és a siklóernyők) elődjének tekinthető. Ez a rogallo-szárny. Ez tulajdonképpen egy különleges profilú ejtőernyő, egyszerű, delta alakú felülettel, amelynek nincs szüksége torlónyomásra. A rogallók teljesítménye gyengébb, mint a légcellás mentőernyőké, de jobb, mint a körkupolás ernyők teljesítménye. A profil csekély felhajtóerőtényezőjét az állásszög részben kompenzálja.

A NASA-mérnök, Rogallo a szárnyat a visszatérő űrkabinok számára fejlesztette ki. Az ötletet most megpróbálják a siklóernyős sportban is alkalmazni. A gyártók ezeket az ernyőket a méretük és az állásszögük szerint különböztetik meg.

A rogallo szárny legfontosabb előnye az, hogy meglepő módon akkor is rendes siklási értékeket ér el, ha a főernyőt nem oldjuk le. Vízszintes sebességének optimális kihasználása érdekében természetesen ajánlatos utólag leoldani a főernyőt, de nem kötelező.

Legnagyobb hátránya, hogy behajtása még a gyakorlottabbak számára is nehézséget jelent. A varrásoknak szinte tökéletesen illeszkedniük kell, máskülönben a nyílásnál kellemetlen meglepetések érhetik a pilótát. A rosszul behajtott rogallók esetében a leggyakrabban előforduló rendellenesség az, hogy az egyik tartózsinór átcsapódik a kupolán, és az ernyőből egy óriási bikini-felsőt csinál, amelynek elég bizonytalanok az aerodinamikai tulajdonságai.

Egy Rogallo nyitása

A rogallo másik hátránya, hogy a gyakorlatlan pilóták számára elég nehéz a kezelése és az irányítása. Vannak olyan gyártók, akik ezért ezt az ernyőt csak olyan pilótáknak adják el, akik részt vesznek az ernyő helyes használatát oktató tanfolyamon.

Nagyon fontos, hogy a sikeres leoldás érdekében megtegyük a szükséges előkészületeket, mert a főernyőt általában rendkívül nehéz a hagyományos karabinerekről leválasztani. Léteznek speciális leoldózárak, de legvégső esetben jó szolgálatot tehet egy zsinórvágó is. A leoldózárakat a beülőhöz rögzítik. A rendszer helytelen összecsatolása veszélyes lehet, ezért nagyon oda kell figyelni.11

Megjegyzések

Érdemes leválasztani a főernyőt, vagy nem? Egy megkezdett FAI-háromszög esetében a mentőernyőnyitás szinte biztosan lehetetlenné teszi a feladat befejezését. A Rogallók esetében is csak 2-es siklószám érhető el – ha leoldjuk a főernyőt -, de legalább el lehet érni a nagyfeszültségű vezetékek mögötti kényszerleszállót…

Ha elegendő magasság áll rendelkezésünkre, mindenképpen próbálkozzunk meg a kupola kirendezésével. Nagyon fontos, hogy a főernyőt csakis a mentőernyő eredményes nyitása után szabad leoldani. Ez a jól ismert körkupolás mentőernyőkre és a rogallókra egyaránt érvényes. A rendszer bonyolultságával arányosan nő a siklószám is, ahogy ezt már megszokhattuk az aerodinamikában.

A mentőernyő elhelyezése, és a felfüggesztési pontok12

A felfüggesztési pontok (azok a pontok, ahol a mentőernyő tartóhevederei a beülőhöz vannak erősítve) helyzete határozza meg a kinyílt mentőernyő alatt függő pilóta testhelyzetét.

Az aszimmetrikus felfüggesztés megakadályozza a két lábra történő, helyes földetérést. Ezért a pár éve még általánosan alkalmazott, egy oldali felfüggesztés ma már szerencsére kiment a divatból.

A felfüggesztési pontok a következő helyeken lehetnek:

– a vállak elülső részén (a kulcs-csontnál)
– a főernyő felfüggesztési pontjainál (feltéve, hogy azok nincsenek túlságosan mélyen, mert akkor a pilóta fekvő helyzetbe kerül)
– korábbi változatoknál a pilóta hátán

A konténer helye a beülőn:

– a háton
– a hason (a mellhevederen)
– az ülőlap alatt
– oldalt

A nyitóernyős rendszerek esetében a mentőernyő a háton helyezkedik el. A kioldófogantyú helye ilyenkor általában tetszőlegesen megválasztható.
Az ülőlap alatti elhelyezkedésnek az a hátránya, hogy a fogantyú a pilóta látóterén kívül van, kedvezőtlen a húzási helyzet és durva földetéréseknél megsérülhet a mentőernyő.
A frontkonténer a start előkészületeit teszi bonyolultabbá; ha pedig oldalra van felcsatolva, akkor megbomlik az egyensúly, ami például féloldalas csukódásnál meggyorsítja a lepördülést.
A kényelem, és a kisebb légellenállás szempontjából tehát legelőnyösebb, ha a mentőernyőt a beülő háti részében helyezzük el. Az ernyőköteg az eséseket is tompíthatja, viszont a gerinc egy pontos megtámasztása – hátra esésnél – kedvezőtlen.

Nagyon fontos: ha utólag tesszük be a mentőernyőt a beülőbe, mindenképpen a beülő eredeti kioldófogantyúját használjuk, és behelyezés után ellenőrizzük le, hogy a nyitást nem akadályozza semmi. Vannak ugyanis olyan fogantyúk, amelyek nem illenek a beülőhöz, és ezek esetében előfordulhat, hogy a konténert a fogantyúval összekötő szalag még a tüske kihúzódása előtt megfeszül, ami meghiúsíthatja a nyílást.
A mentőernyő beülőbe helyezése után célszerű egy felfüggesztett beülőben ülve többször is leellenőrizni, hogy a fogantyú meghúzásakor a konténer könnyen kiszabadul-e.13

Kétszintes kupolák

A még rövidebb nyílási idő és a még kisebb merülési sebesség érdekében fejlesztették ki a kétszintes (dupla) kupolákat. A dupla kupolák réseinek a következő hatásai vannak:

1) Nyílásnál:
– A kupola felső része nyitóernyőként funkcionál, ami jelentősen meggyorsítja a nyílási folyamatot. A kupola nem csak a belépőélnél kezd töltődni, hanem a réseknél is.
– A nyílási terhelés jelentősen lecsökken, így kevesebb anyag válik szükségessé. A könnyebb szerkezet miatt is felgyorsul a nyílási folyamat.

2) Ereszkedésnél:
– A kupolába áramló levegő nagy része egyenletesen távozik a réseknél, nem pedig a kupola belépőélénél próbál megszökni. Ezáltal megnő az ingastabilitás. A lengések szinte teljes megszűnése nem csak biztonságosabb ereszkedést eredményez, hanem a merülősebesség csökkenését is.
– A réseken oldalirányban lefelé irányuló levegő megnöveli a kupola légellenállását, így jelentősen lecsökkenti a merülősebességet.
Időközben kifejlesztették a háromszintű mentőernyőkupolát is, melyet a több szintű kupolák kifejlesztő(nő)je, Uta Baier nemrég mutatott be.

Felső részén réselt, kétszintes mentőernyőkupola

Általános tanácsok

Ahogy azt a bevezetőben említettük, fontos, hogy csak valódi vészhelyzetben nyissunk mentőernyőt. A tapasztalatlan pilóták nehezen tudják egyértelműen megkülönböztetni a kezelhetetlen, veszélyes repülési helyzetet például egy ártalmatlan féloldalas csukódástól. Összeütközés, vagy anyagszakadás esetén még viszonylag könnyű felismerni a vészhelyzetet. Csukódásnál a stressz megnehezíti a helyzet megítélését. A jó siklóernyős iskolák ezért különös figyelmet fordítanak a különböző vészhelyzetek megoldásának oktatására. Ha a pilóta kételkedik abban, hogy az adott vészhelyzetet meg tudja oldani, akkor – különösen kis magasságban – mindenképpen ajánlatos mentőernyőt nyitnia.

A mentőernyő karbantartása

A mentőernyőt félévente nyissuk ki, szellőztessük és hajtsuk át. Ajánlatos évente elvégeztetni az ernyő kontrollját a gyártóval. Ha huzamosabb ideig nem használjuk az ernyőt, akkor kinyitva, száraz, állandó hőmérsékletű helyiségben tároljuk. 14
Óvjuk a mentőernyőt a párától, oldószerektől, benzintől és egyéb agresszív vegyi anyagoktól. Az anyag foltosodása, sérülése esetén vizsgáltassuk át az ernyőt a gyártóval.
A javítást bízzuk szakemberre!
A tépőzárakat rendszeresen nyissuk és zárjuk, máskülönben beragadnak és megnehezítik, illetve lelassítják a nyílást. Ha elhasználódtak, cseréljük ki azokat.

A mentőernyőnyitás gyakorlása

Érdemes részt venni szimulációs tréningeken. Ezekre tornatermekben is sor kerülhet. A pilóta a gyűrűre felfüggesztve begyakorolhatja a szükséges mozdulatsort, amit majd a vészhelyzetben alkalmaznia kell. A szimulációs tréningeken általában megtanítják a mentőernyő helyes behajtását is, ami megkönnyíti az ernyő működési elvének megértését.

A biztonsági tréningeken szakemberek vezetésével, víz felett lehet gyakorolni a veszélyes repülési helyzetek megoldásának módját, ezenkívül lehetőség van mentőernyőnyitás gyakorlására is. A pilóták biztonságát úszómellény garantálja, valamint rendelkezésre áll egy csónak és búvár is. 15

Repülés előtti teendők

Minden repülés előtt – és időnként repülés közben is – nézzük meg, és fogjuk meg a mentőernyő kioldófogantyúját, hogy vészhelyzetben késedelem nélkül megtaláljuk.
Ellenőrizzük, hogy a mentőernyő és a hevederei előírásszerűen vannak-e elhelyezve.

Óvakodjunk attól, hogy a mentőernyő repülés közben magától kinyíljon. Ezért ellenőrizzük a következőket:
– A kioldó a helyén van?
– Rendesen záródnak a tépőzárak?
– Nincs összeakadva valamelyik zsinór a kioldófogantyúval?
– Megfelelően van behelyezve a mentőernyő a beülőbe?

A nem előírásszerűen lezárt konténer például egy éles fordulóban a nagy centrifugális erő miatt kinyílhat. Vigyázzunk arra is, hogy a kioldófogantyú ne akadhasson be a konténer fedőlapjába. Erős szeles startnál figyelmeztessük a segítőt, hogy ne a kioldófogantyúnál fogva próbáljon megtartani (ugyanis ez már nem egyszer megtörtént).

Mit tegyünk vészhelyzet esetén?

– Megfontoltan, de villámgyorsan döntsük el – magasságunk függvényében – hogy meg tudjuk-e oldani a vészhelyzetet mentőernyőnyitás nélkül is. Ha nem, akkor azonnal mentőernyőt kell nyitni.
– Kézi nyitás esetén vigyázzunk arra, hogy ne a főernyő irányába dobjuk ki a mentőernyőt. A konténert erőteljesen kell eldobni.
– Amíg nyílik az ernyő, vegyük fel a helyes testtartást a beülőben.
– Omlasszuk be a főernyőt. Erre azért van szükség, mert a főernyő és a mentőernyő V-alakba állnak, ami megnöveli a süllyedésünket. A két ernyő szögét döntően befolyásolja a főernyő illetve a mentőernyő típusa, és a felfüggesztési pontok helye. A V-be állást a fő- és a mentőernyőn ébredő ellentétes irányú húzóerő okozza. A V-be állás – és az esetleges lengés – a főernyő részleges behúzásával csökkenthető. A korábbi nézetekkel ellentétben a főernyőt nem kell teljesen magunkhoz húzni, hanem inkább B-stall előidézésével omlasszuk össze a kupolát.16 A főernyő ilyenkor részben csökkenti a süllyedési sebességet. Az egyes “B” hevederek különböző erővel történő húzásával az ernyő kis mértékben irányítható. 17
– Röviddel a földetérés előtt még egyszer ellenőrizzük, hogy a helyes testhelyzetben vagyunk-e, és készüljünk fel a kigurulásra.
– Erős szélben történő mentőernyőnyitás esetén közvetlenül a földetérés után húzzuk be valamelyik tartóhevedert, vagy zsinórt, hogy a szél nehogy belekapjon az ernyőbe.

– Földetérés utáni teendők:
– töröljük le homlokunkról az izzadságcseppeket,
– hagyjuk lecsökkenni az adrenalinszintünket,
– eresszünk meg egy győzelmi ordítást,
– bontsunk pezsgőt,
– és áldjuk magunkat, amiért rendszeresen szellőztettük és áthajtottuk a mentőernyőnket.

1A cikk 1996-ban íródott. Ma már nem ritka az olyan ernyő, amely spirálban 20 m/s-mal süllyed, kerületi sebessége pedig 100 km/h feletti. (a fordító megjegyzése)

2Más megoldások is léteznek, mint például a speciális alak. Ilyen mentőernyő az enyém is. Szabó Péter fejlesztése. Jóval 5 m/s alatt merülök vele. (a fordító megjegyzése)

3A saját tapasztalatom az, hogy ennél jóval nagyobb az egyes típusok közötti merülési sebesség-különbség. (a fordító megjegyzése)

4Ma már inkább csak az ejtőernyőzésben használnak rugós nyitóernyőket. (a fordító megjegyzése)

5Ezzel nem értek egyet. A levegő áramlási sebessége általában kicsi, ezért nem jelentkezik megfelelő húzóerő a nyitóernyőn. A nyitóernyő nem távolodik el kellően a pilótától, ezért nagy az elakadás veszélye. A nyitóernyő lassítja kupola feltöltődését. Még sorolhatnám azokat a hátrányokat, amelyek miatt végül nem is terjedt el ez a rendszer. (a lektor megjegyzése)

6Ezeknek a rakétáknak a “lőtávolsága” nem haladja meg az 5 -10 métert és a veszélyes zóna még kisebb, tehát ez a probléma nem jelentős. (a lektor megjegyzése)

7Nagyobb magasságú nyitás esetén a V-be állás növelésével-csökkentésével szabályozhatjuk a süllyedési sebességet, ezáltal az elsodródást, így némileg befolyásolhatjuk a földetérés helyét. (a lektor megjegyzése)

8Nem ez az igazi hátránya, hanem az, hogy V-be állhat a mentőernyővel. A V-be állt ernyők együttes vetületi felülete jóval kisebb is lehet, mint a mentőernyő vetületi felülete. A merülősebességünk ilyenkor 10 m/s fölötti is lehet. A gyakorlati tapasztalat az, hogy 11 m/s sebességgel történő földetérést általában már nem lehet csonttörés nélkül megúszni. Ezért fontos, hogy lehetőleg még a V-be állás előtt beomlasszuk a főernyőt. (a fordító megjegyzése)

9Ez az SOS vészhelyzet elhárítási rendszer leírása (SOS=Single Operation System=Egy mozdulatos vészhelyzet elhárítás; ami azt jelenti, hogy egy fogantyú meghúzásával történik a főernyő leválasztása és a mentőernyő nyitása). Nem minden leoldórendszer ilyen. (a fordító megjegyzése)

10A Gleitschirm Magazin 2003/7. száma egész cikksorozatot közölt a mentőernyőkről. “Irányítható legyen a mentőernyő, vagy nem?” címmel pro és kontra szó van az irányítható mentőernyőkről is. (a fordító megjegyzése)

11Véleményem szerint ez a kupola típus alkalmatlan a siklóernyős mentésre. Erről a témáról egy átfogó írásom olvasható honlapunkon “PZP 89 – Gondolatok az irányítható mentőrendszerről” címmel. (a lektor megjegyzése)

12Erről a témáról a Gleitschirm 2003/7 számában sokkal frissebb leírás található. (a fordító megjegyzése)

13Egy meghiúsult gyakorló mentőernyőnyitásom során az alábbi tapasztalatot szereztem: ha a beülőn található mentőernyő tok befelé erősen öblösödik, akkor a mentőernyő – főleg, ha a tokhoz képest nagy – kitölti ezt az öblöt, és a szűkülő keresztmetszet miatt nyitáskor megszorul. Ilyen beülőknél érdemes úgy hajtogatni a mentőernyőt, hogy a zsinórkötegek lehetőleg kitöltsék a kiöblösödő részt. (a fordító megjegyzése)

14Lazán összegöngyölve, hordzsákban, fénytől is védve, normál páratartalmú és nem száraz helyen tároljuk. (a lektor megjegyzése)

15A mentőernyőnyitás (nem víz fölötti) gyakorlására már Magyarországon is van lehetőség, speciális mentőernyővel.
További információt a honlapunkon találhatsz. A föld fölötti mentőernyő nyitási gyakorlat előnye, hogy a földetérési technikákat is elsajátítják a pilóták, és nem az éles helyzetben kell azt megtanulniuk. (a fordító megjegyzése)

16Éles vészhelyzetben, amikor esetleg még össze is vannak tekeredve a hevederek (aminek nagy az esélye), szinte lehetetlen kibogarászni a B-hevedereket. Legvégső esetben valamelyik tartózsinór behúzásával is be lehet omlasztani a főernyőt. Ezt szinte kizárólag kesztyűben lehet megtenni. (a fordító megjegyzése)

17Sok esetben hasznosabb az A-hevederek lehúzásával omlasztani le a főernyőt. (a lektor megjegyzése)