Mire jó a zsinórvágó?

Írta: Fotó:

Szabó Péter (2001.) Szabó Péter

A zsinórvágó egy alapvetően ejtőernyősök által használt, de a siklóernyősök körében is egyre jobban elterjedő, olcsó biztonsági eszköz. A zsinórvágóra, mint általában a biztonsági eszközökre, nagyon ritkán van szükségünk, de akkor jelentősen egyszerűbbé teheti, vagy meghosszabbíthatja az életünket. Ebből a szempontból olyan, mint például a mentőernyőnk. Egy átlagos pilótának ugyanis “kidobott pénz” mentőernyőt venni, mert nagy valószínűség szerint soha sem fogja használni azt. A biztonsági eszközök beszerzésével persze a biztonságunkért, a nyugalmunkért áldozunk. Okos ember előre intézkedik, amikor még ura a helyzetnek. A zsinórvágó esetében annyival könnyebb döntenünk a beszerzését illetően, hogy ez egy “filléres” eszköz. Az ára nem éri el még egy darab karabiner árát sem. Mérete és súlya révén sem okozhat olyan problémát senkinek, amely érvként szolgálhatna a beszerzése ellen.

Az ejtőernyősök már elég régóta kötelezően viselnek vágóeszközt. Ez eleinte egy közönséges tőr volt, tokban, a hasi mentőernyőn elhelyezve. A markolatába egy lyukat fúrtak, és egy méteres zsinórral rögzítették leesés ellen.

Hamarosan megjelent azonban hazánkban is ez az egyszerű, ötletes kis speciális eszköz: a zsinórvágó. Ez egy kicsi műanyag szerkezet, mely az egyik végén kampó alakú, és a kampós rész belsejében egy penge van elhelyezve. Sok előnye van a hagyományos tőrrel szemben. Kisebb, könnyebb, jobban elhelyezhető a hevederen is és még sokkal olcsóbb is. Ezeken az előnyökön kívül ráadásul sokkal biztonságosabban és pontosabban is használható. Nem összevissza vagdosunk vele, hanem csak azokat az elemeket (zsinórt, hevedert, borítólapot) vágja el, amelyeket előtte beakasztottunk a kampóba. Ezáltal nagyon precízen kiválaszthatjuk az elvágni kívánt részeket, és a felszerelés többi része, valamint mi magunk nem sérülünk meg akció közben. A vágóképessége is jobb, mint egy hagyományos késé (és nagyobb erőt tudunk kifejteni). Amikor először próbálja ki valaki, általában elcsodálkozik, hogy milyen kis erő hatására milyen könnyedén vágja át akár a hevedereket is. Van persze hátrányos tulajdonsága is a tőrrel szemben. Nem lehet vele szalonnázni, védekezni a juhász támadó kutyái ellen, és nem lehet vele dinnyét szeletelni sem, ha épp egy ilyen jó adottságokkal rendelkező területen sikerült leszállnunk.

Helyesen elhelyezni például a beülő vállhevederén lehet, mindkét kezünkkel elérhető helyen. Rögzíteni kell a hevederhez egy akkora zsinórral, amely hosszabb, mint a kezünk, hogy ne akadályozza a karunkat a kinyújtásban, de ne is essen le, ha két nyiszálás között szükségünk van mindkét kezünkre, ezért eldobjuk. A zsinórvágót a tokjában tépőzárral, esetleg vékony gumikarikával rögzíthetjük.

Maga az a tény, hogy ilyen sok zsinórral repülünk, már önmagában indokolná azt, hogy legyen egy eszközünk a zsinórok gyors elvágására, de én végiggondoltam pár konkrét esetet, amikor szükségünk lehet zsinórvágóra. Játékból kezdtem, de aztán úgy gondoltam, hasznos lesz, ha leírom az ötleteimet. Össze is jött 12 eset. Előre bocsátom, hogy ha némely helyzet kissé erőltetettnek is tűnik, ne felejtsük el, hogy az élet sokkal faramucibb történetek létrehozására képes, mint azt mi, a szegényes fantáziánkkal gondolhatnánk. Ezen esetek legtöbbjét sem én találtam ki, csak a másfél évtizedes ejtőernyős és siklóernyős pályafutásom során szerzett tapasztalataimat szedtem össze. Felhívom az olvasó figyelmét arra, hogy ebben az írásomban az egyes vészhelyzeteket nem átfogóan, minden részletre kitérően elemzem, és nem oktatási célból, hanem kizárólag csak a zsinórvágó-használat szempontjai szerint.

1. Csörlés

Nem véletlenül kezdem ezzel. Véleményem szerint ez az a terület, ahol kötelezővé kellene tenni a zsinórvágó viselését. Egy kioldó elakadás, vagy lábgyorsító csörlőkötélre tekeredés esetén kellemetlen következményektől menthet meg minket. Történt olyan eset, amikor pilótatársunk percekig gubancolta a lábgyorsítóját, ami rátekeredett a csörlőkötélre, és mivel a csörlőkezelő mit sem sejtett, szerencséje volt a pilótának, hogy magasra húzták, és így volt ideje kitekergetni a lábgyorsítót a leoldás idejéig. Kitörés esetén a befeszült leoldó katasztrófát okozhat, ilyenkor a leoldó Y elvágásával egyszerűen megoldhatjuk a problémát.

2. Különleges repülési manőverek

“B” és “C” gyakorlatok végrehajtása közben bármikor előfordulhat, hogy a zsinórzat felszerelésünk vagy testünk valamely részébe akad. Példa erre egyik neves hazai oktatónk esete, aki merülőspirált végzett, miközben a csípőig lehúzott fékzsinór beakadt valamelyik csatjába, és így nem tudta azt felengedni. Szerencsére ez víz fölött történt, így nem lett sérülés a vége. De képzeljünk el, mondjuk egy nagy féloldalas csukódást, amely során a belazuló zsinórok beakadnak a beülőnkbe. Ekkor a beakadt zsinórok elvágásával vagy megoldhatjuk a helyzetet, vagy kedvezőbb feltételeket teremthetünk a mentőernyő használathoz.

3. Kupolába esés

Ez a kellemetlen esemény előfordulhat nem csak különleges repülési helyzetek gyakorlása során, hanem extrém turbulencia, vagy/és csukódások kezelése során elkövetett pilótahiba miatt is. Ebben az esetben döntő, hogy a mentőernyőt ki tudjuk dobni, és a kidobása szabad légtérbe történjen. Ha kinyílt a mentőernyőnk, még újabb problémát okozhat, ha mondjuk felakadt a lábunk a zsinórzatba. Képzeld el, hogy milyen lehet fejjel lefelé lógva földetérni egy mentőernyővel. Egy ilyen földetérés végzetes kimenetelű lehet.

4. Mentőernyő nyitás

A mentőernyővel kapcsolatban több variáció is eszembe jut. Kezdjük az elején.

Ha zsinórok vannak a testünkre tekeredve, amelyek betekerik a mentőernyőt is, nem tudjuk azt kidobni (kötözött sonka figura). Vágni kell a zsinórokat.

Hibás hajtogatás miatt (például ha rövidebb a konténer tartó szalag, mint a tüsketartó szalag) nem tudjuk kinyitni a tokfedeleket. Ha a mentőernyőnk nem a hátunkon vagy a fenekünk alatt van elhelyezve, ilyen esetben a tok fedőlapjainak egyikét átvágva kiszabadíthatjuk a konténert.

Ha a mentőernyő kupola a siklóernyő egyes zsinórjaira tekeredik, és emiatt nem lobban be, a “bűnös” zsinórok elvágása után felszabadulhat a mentőernyő.

Ha a mentőernyőnkön szálátcsapódás keletkezik (és ha elérjük a zsinórokat, mert sajnos a legtöbb mentőernyőn nem érhető el), az átcsapódott szál (-ak) elvágásával egy jobb kupolát kaphatunk. Ebben az esetben vigyázzunk, hogy két egymás melletti zsinórnál többet ne vágjunk el.

Ha mentőernyő nyitás után erős V-állásban vagyunk, akkor a siklóernyő kupola felfüggesztő hevedereinek átvágásával leválaszthatjuk a kupolát, és megszüntethetjük a V-állást. Persze jobb, ha ezt a fő kupolánk összeomlasztásával érjük el, de erre nem minden esetben van lehetőségünk, vagy időnk. Képzeljünk el, mondjuk, hogy több méteren be van csavarodva a siklóernyőnk zsinórzata. Ebben az esetben semmi más megoldás nincs. (V-be állt kupolákkal a merülési sebességünk a 9-10 m/s-ot is elérheti, és igen kedvezőtlen a földetérési testhelyzetünk is, szinte biztos a gerinctörés).

Hibás hajtogatás miatt volt olyan eset, hogy valakinek egy olyan mentőernyővel kellett földetérnie, amelynek a középbehúzó zsinórját kívül, a kupolát kifordítva vezették el. Ekkor a középzsinór elvágásával egy elég jó kupolát kaphatott volna, míg így, kifordulva, minimális a mentőernyő hasznos felülete.

5. Összeütközés

Összeütközni a levegőben siklóernyővel sokféle módon lehet. A variációk és így a lehetséges optimális megoldások száma is elég nagy. Ezekre most részletesen nem térek ki, mert az egy külön írás terjedelmét kívánná meg. Egy dolog azonban biztos: 99%-ban jobb egyedül lenni repülés közben, mint összeakadva lenni valakivel. Tehát egy összeütközés után fontos, hogy el tudjunk válni egymástól, mert akkor tudunk jobban mentőernyőt nyitni és azzal földetérni, vagy esetleg zavartalanul tovább repülni. Az összeakadások nagy részében csak egy-két zsinór okozza a problémát azáltal, hogy a másik pilóta felszerelésére, testére akad. Erre Apcon láttam egyszer egy példát. Ott két pilóta összeütközött, és összeakadva pörögtek lefelé. Mint utólag kiderült, az ütközésük során az egyik pilóta nyakára akadt a másik pilóta két zsinórja. Szerencséjük volt, mert a spirál miatt egyre növekvő centrifugális erő hatására egyszer csak elszakadtak a zsinórok (kb. 20-25 méteren), és ők szétválva szálltak le a domboldalba, viszonylag normális módon. Az egyikük fájlalta a nyakát, megrándult a ráakadt zsinórok húzóereje miatt (a másik pilóta fájlalta pár zsinórját). Ilyen esetekben néhány zsinór elvágásával megszüntethetjük az összeakadást. Egy összeakadt páros, még ha mindketten mentőernyőt nyitnak is, és nem is forognak a levegőben, földetéréskor egymásnak okozhatnak sérüléseket azzal, ha egymásra esnek.

6. Földetérés fára, tereptárgyakra

Fára esés, sziklákra, épületre, villanyvezetékre érés esetén is szükségessé válhat a ránk tekeredett, vagy elakadt zsinóroktól való megszabadulás. Főként akkor veszélyes ez, ha erős szélben történik az eset, ami könnyen előfordulhat, hiszen valószínűleg éppen az erős szél miatt kerültünk a tereptárgyra. Nem is részletezem tovább, kinek-kinek a fantáziájára bízom.

7. Vízbe esés

A vízbe esést a legtöbb siklóernyős pilóta lebecsüli, mondván: a víz puha, nem üt akkorát. Ebben igazuk is van, siklóernyővel szinte bármilyen helyzetben lehetünk, kicsi az esélye, hogy akkora merülő sebességet érnénk el, hogy vízbeeséskor komolyan megsérüljünk (van persze kivétel, volt már több eset is, amikor meghalt a sérülései miatt a vízbe esett pilóta). Sokan alábecsülik azonban a megfulladás esélyét. Pedig ez az esély nem kicsi! Még ha jól is tud úszni a pilóta, a víz nem túl hideg, és a sodrása nem erős, akkor is nagyon ügyesen kell tevékenykednie, hogy időben (nem korán és nem későn!) megszabaduljon a felszerelésétől. Vastag ruhában, kezeslábasban, bakancsban úszni még ekkor is nehéz feladat lesz, de ha nem tud elválni a felszerelésétől, akkor nem sok esélye van. Azt, hogy a pilóta nem tud megszabadulni a felszerelésétől, például az okozhatja, hogy egy rendellenes repülési helyzet következtében esett vízbe (például a zsinórzatba akadt lábakkal, fejjel lefelé), tehát nem volt lehetősége végrehajtani az ilyen esetre javasolt tevékenykedést (csatok nyitása, beülő helyes elhagyása, stb.). Ránk borult kupola, az úszómozdulatoktól lábunkra tekeredett zsinórok, fejünket a víz alá fordító beülő… Ekkor is életet menthet egy zsinórvágó.

(Részeletes írás a vízbeesésről: itt)

8. Szálátcsapódás

Szálátcsapódás alatt értjük azt a helyzetet, amikor egy (vagy több) zsinór a zsinórtövektől nem közvetlenül a felfüggesztő hevederekhez fut, hanem előbb megkerüli a kupola egyes részeit. Szálátcsapódásunk lehet a siklóernyőn a helytelen start előtti előkészítés, vagy féloldalas csukódás miatt. Lehet a mentőernyőnkön is, hibás hajtogatás, vagy hibás nyílás miatt. Ilyenkor, ha nem sikerül a zsinórok lehúzásával megszüntetni a rendellenességet, az átcsapódott zsinórok elvágásával rendezhető a kupola.

9. Zivatarfelhőbe szívódás

Sok horror történetet lehet hallani, olvasni a zivatarfelhőbe való beszívódásról. A probléma valós, foglalkozni kell vele. Az eseteket tanulmányozva láthatjuk, nincs igazán egységes, általános, elfogadott, helyes módszer az életben maradásra. Vannak lehetőségek, amelyekkel ki-ki él, vagy nem él, lehetőségei szerint. A pilóták elméleti tudásán, ügyességén, repüléstechnikai tudásán, fizikai erején és szerencséjén múlhat egy-egy kaland kimenetele. Jó, ha ezekből a fent felsoroltakból minél többel rendelkezünk. Jó, ha előre terveket készítünk, még az egyes ritkán előforduló esetekre is. Nyugodt körülmények között végiggondolhatjuk a lehetőségeket, tanácsokat kérhetünk tapasztaltabb repülőktől.

Extrém viharfelhőbe szívódás esetén, ha fizikai erőnk híján, vagy egyéb ok miatt már nem tudunk mit tenni az emelkedés ellen, és a magasság az életünket veszélyezteti, fontos döntéseket kell hoznunk, majd ismét előkerülhet a zsinórvágó. Itt persze feltételezem, hogy mindenkinek van már mentőernyője, aki a felhők alatt tölti a szabadidejét. Nem a siklóernyő teljes levágására gondolok.

Ez több okból sem lenne helyes:

1. Nincs szabadesési gyakorlatunk, nem tudunk stabilan zuhanni, be fogunk pörögni. Nagyon be lehet pörögni! Az eszméletedet elvesztheted a centrifugális erő által a fejedbe préselt vér miatt.
2. Ha ejtőernyős vagy, és tudsz stabilan zuhanni, egy viharfelhőben eső és jég között az sem egy leányálom (javasolt a háton zuhanás).
3. Nem tudod megállapítani a mentőernyő helyes nyitási pillanatát. Nincs nálad megfelelő magasságmérő, de ha lenne is, rosszul mérne a nagy légnyomásváltozás miatt. 50 m/s-os zuhanási sebesség mellett, egy földig érő, sűrű esőfüggönyben zuhanva (nem is látsz jól, mert az eső üti a szemedet), szinte biztos, hogy nem veszed észre időben a talajt. Ne feledd, 12 másodperc zuhanás után, legalább 50 métert közeledsz a földhöz másodpercenként!
4. A siklóernyős mentőernyőink nem ekkora dinamikus nyílási terhelésre vannak méretezve, legtöbbjük valószínűleg nem bírná ki a 12. zuhanási másodpercen túli nyitási terhelést károsodás nélkül (12. másodperc = kritikus sebesség = 180 km/h = 50 m/s, stabil hason testhelyzetben). A szabad zuhanás első 12 másodpercében, nyugodt levegőben, stabilan hason zuhanva, 500 métert közeledünk a földhöz. Erős emelésben persze, ennél kevesebbet (10m/s-os emelésben 12×10=120méterrel kevesebbet, vagyis még 400 métert sem). Több ezer méteres magasságból (4-5000 méter), több mint egy percig kellene zuhanni. Szóval a főernyő teljes levágása maximálisan elvetve.

Ezen a problémán gondolkodva én arra jutottam, hogy az “A” és “B” zsinórokat kellene levágni (esetleg a “D”-t is). A hátsó zsinórsorok meghagyásával (elméletileg) a kupola egy viszonylag stabil helyzetbe kerülne, és flatterolva fékezne annyit, hogy stabil helyzetben tartson (legalább a kereszt tengely körül), és emellett jelentős süllyedési sebességet biztosítana. Ezt a “figurát” tudtommal senki nem tesztelte (pedig érdekes lenne). Kérdés, hogy nem szakadnának-e le a meghagyott zsinórok az erős rángatás (flatter jelenség) hatására, mennyire rángatna, és mennyire stabilizálna, mekkora süllyedési sebességet érnénk el, és végül mennyire zavarná a mentőernyőt a nyílásban? Két dolog azonban biztosan állítható: az, hogy nem szabad feladni a küzdelmet és ennek a fent leírt módszernek a kipróbálása is jobb, mint 7-8000 méterre emelkedni egy CB felhőben, és az is biztos, hogy ez zsinórvágó nélkül megvalósíthatatlan lenne (elfagyott kézzel még zsinórvágóval sem lenne könnyű).

10. Földi vonszolódás, ernyő ránk akadása a földön

Aki startolt, vagy legalább kupolázott már igazán erős szélben, az tudja, hogy mennyire más arcukat mutatják ilyenkor az ernyők. És azt is tudja, hogy ez milyen veszélyekkel jár. A szelíd, tohonya birkák ilyenkor tomboló vadállatokká válnak (mármint az ernyők…). Ember legyen a talpán, aki megfékezi őket egy-egy erősebb befújásban. Mi is vonszolódhatunk a saját kupolánkkal (esetleg a nyakunkra tekeredett zsinórokkal), és másokra is ráboríthatjuk az ernyőnket (vagy mások borítják ránk). Tudjuk, hogy ezek a vékony zsinórok már viszonylag kis erők esetén is nagyon mély sebeket képesek okozni. Akár levághatják az ember fülét is. Hasonló eseteket tudnék mesélni, de azt hiszem, szükségtelen.

11. Mentőernyő véletlen kinyílása

Ezt az esetet lehet, hogy a mentőernyőhöz kellett volna sorolnom, de ez azért kicsit más. A nem megfelelően hajtogatott, vagy nem elég gondosan ellenőrzött (elöregedett záró hurokkal rendelkező) mentőernyő a véletlenszerű kinyílásával nagyon kellemetlen helyzetet teremthet. Különösen kellemetlen az eset, ha közvetlenül start után történik, esetleg a start közben sodródik ki a kioldó. Előfordulhat, hogy merülőspirál, vagy egy csukódás utáni visszanyílás okozta túlterhelés, vagy dinamikus ütés hatására szabadul el a konténerünk a tokból. Ekkor, ha van egy kis magasságunk, eldönthetjük, hogy leszállunk a mentőernyőnkkel, vagy levágjuk azt. Ha a terep különösen kedvezőtlen alattunk (például: város, villanytelep, folyó, meredek sziklás terep, nagyon magas fák), akkor előnyösebb lehet a mentőernyő elengedése, és a főernyővel való leszállás. Persze ezt is ügyesen kell megoldani, mert ha összeakad az elszálló mentőernyő a főernyővel, abból még nagyobb gond lehet, és az sem mindegy, hogy milyen helyzetből kell rendeznünk a siklóernyőnket a mentőernyő levágása után (hasznos a két mentőernyő viselése!). Én például azt hiszem, hogy hagynám őket V-be állni, és ezután elkezdeném szépen egyenként levagdosni a mentőernyő zsinórjait (az utolsó két-három zsinór meghagyásával). A legtöbben persze ezt sem tudnánk megcsinálni, hiszen nem érjük el a mentőernyőnk zsinórjait). Ha ezt jól csinálom, a siklóernyő fokozatosan nyeri vissza a sebességét, és megy át siklásba. És még el sem vész a mentőernyőm (bár cafatokban lesz a zsinórzata). Ehhez persze elegendő idő, vagyis magasság szükséges. De szerintem az sem okozna problémát, ha egy “V” helyzetben egyben szabadulunk meg a mentőernyőtől (ezt már próbáltam is : – ). Ezek is csak ötletek, próbákról nem nagyon tudok ezzel kapcsolatban, és nem is vállalok garanciát. Mindenkinek saját felelősségére kell döntenie egy-egy ilyen helyzetben.

12. Balesetes mentése

Sajnos néha előfordulnak balesetek is a sportunkban. A balesetet szenvedett pilóta első segítsége általában a többi pilóta. Ha a sérült egyes végtagjai kaotikusan helyezkednek el, és ráadásul érzékenyek is bármilyen érintésre, vagy a sérült mozgatása kockázatos (gerinc, medence sérülés gyanúja esetén), a beülőtől, bukósisaktól megszabadítani nem kis feladat. Addig pedig, amíg ez nem történik meg, nem lehet sem lefektetni, sem éleszteni, sem szállítani, szóval szinte semmit. Egy zsinórvágóval gyorsan és kíméletesen megszabadíthatjuk a hevederektől, az esetleg ráakadt zsinóroktól, esetleg egyes ruhadarabjaitól.

13. Én még a gépkocsimban is tartok egyet, a nepellenző mögött, ugyanis biztonsági öv vágásra is szükség lehet (miközben megyünk repülni, vagy jövünk haza egy jó repülésről : – )

Zárszóként

Úgy érzem, sikerült magamat meggyőznöm a zsinórvágó hasznosságáról. Hordom is már vagy 10 éve. Eleinte persze nem tudtam, hogy miért, de elhittem az “öregeknek”, hogy az kell. Természetesen alaposan meg kell gondolni a “bevetését”, mert károsítjuk vele a felszerelésünket, de vészhelyzetben a “kisebb rossz” elve alapján hozzuk a döntéseinket, és jobb élni egy szétvágott ernyővel, mint fordítva.

Azt javaslom, hogy mindenkinél legyen zsinórvágó, és azt kívánom, hogy senkinek se kelljen használnia azt!

A színválaszték itt nézhető meg.

Rendelés és további információk: felhout kukac felhout pont hu