Siklóernyőzés ismertető
A siklóernyőzés a legfiatalabb repülősport hazánkban. Ez nem ejtőernyős ugrás, bár még mindig sokan összetévesztik a két sportot. Az ejtőernyőzésben a zuhanás a lényeg, és az ejtőernyő csak egy fékező eszköz. Ellenben a siklóernyős a földön nyitja ki az ernyőjét, és nyitott szárnnyal száll fel, akár egy repülőgép. A siklóernyő kinézetre és működési elvében hasonlít ugyan a légcellás (paplan) ejtőernyőre, de mégsem az.
ejtőernyő siklóernyő
A siklóernyős az ernyőjével repül, és időtartam- vagy távrepülést is végezhet. A siklóernyős pilóta, hasonlóan egy vitorlázórepülőhöz, vagy motor nélküli sárkányrepülőhöz, a levegő feláramlásait kihasználva tud hosszabb időn keresztül (akár 5-6 órát, vagy még ennél is hosszabb időt) a levegőben maradni, és ez alatt akár több száz kilométert megtenni. Mindez üzemanyag és motorzaj nélkül, csendesen suhanva. A siklóernyős (hasonlóan a gyalogsárkányhoz) lábon történő nekifutással indul egy hegyről, vagy síkvidéken csörlő segítségével, és a repülés végén lábra is száll le.
A siklóernyő a legegyszerűbb légijármű, kezelése a legrövidebb idő alatt megtanulható. A mély súlypontja miatt igen stabil, és kicsi a repülési sebessége. Könnyen kezelhető, az irányítása mindössze két kormányzsinórral történik. A teljes felszerelés súlya 20 kg körüli és egy hátizsákban elfér az egész.
Ne feledjük el azonban, hogy a siklóernyő légijármű, és hasonlóan a gépkocsihoz, vonatkoznak rá közlekedési, üzembentartási és egyéb szabályok, és a levegőben bonyolult helyzetek is adódhatnak. Mivel a légijárművünk nagyon könnyű és lassú, alaposan ismernünk kell a közeget, amiben repülünk, hogy ne kerüljünk kedvezőtlen körülmények közé. Tehát, a pilótává válás folyamata nem merülhet ki a felszállás megtanulásában. Ezért, a sport egyszerűsége ellenére a repülés megtanulását ajánlott (és jogilag kötelező is) szakértők irányításával (a Magyar Repülő Szövetség oktatója által vezetett tanfolyamon) végezni, mert a szakszerűtlen repülés komoly sérüléseket vagy halált okozhat.
