A három legfontosabb süllyesztőmanőver

Forrás: Írta: Fotó: Fordította: Lektorálta:

Gleitschirm 1998/1-2. 42.o. Roland Würgler Roland Würgler Roland Schürch Lovas Tamás Szabóné Koleszár Edina Szabó Péter

Általában ritkán van szükségünk vészsüllyesztésre. Ha viszont az időjárás kezd eldurvulni, akkor a süllyesztőmanőverek segítségével még az elviselhető szélviszonyok között le tudunk szállni. Süllyesztőmanőverekre van szükségünk olyan extrém esetben is, amikor a zivatarfelhő szívásából akarunk menekülni. A manőverek végrehajtását télen érdemes begyakorolni.

Az alábbi cikk a süllyesztőmanőverek végrehajtásának módjáról és alkalmazásuk idejének megválasztásáról szól. Rávilágítunk ezen kívül a veszélyeikre is.

Fülcsukás

A fülcsukás végrehajtása:

A szárnyvégek becsukása érdekében húzzuk le egyidejűleg a mindkét oldali szélső egy, két vagy három “A” zsinórt, amíg a szárnyvégek flatterolásmentesen le nem csukódnak. Az összes “A” zsinór és a lehúzott zsinórok számának függvényében változik a süllyedés mértéke. Legalább a legbelső “A” zsinórokat hagyjuk meg, máskülönben frontstall keletkezik.

Egyes siklóernyő-gyártók ennek a nagyon kedvelt, biztonságos süllyesztőmanővernek a könnyebb és gyorsabb végrehajtása érdekében ernyőiket kettéosztott “A” hevederekkel látják el. Ez a rövid kezű pilóták számára lényegesen megkönnyíti a fülcsukás végrehajtását.

A korszerű ernyőkkel a leghatékonyabb süllyesztőmanőver
a fülcsukás és a meredek spirál

Egy három zsinórsoros kupolánál így néz ki
az egyetlen “A” zsinór lehúzásával előidézett fülcsukás

A fülcsukás kivezetése:

A tanulóernyőknél és a középkategóriás ernyőknél az is elég, ha egyszerűen fölengedjük a lehúzott zsinórokat. Ha az ernyő nem veszi fel magától az eredeti formáját, akkor a fékek segítségével nyissuk ki a füleket.

Ha egy nagy teljesítményű, vagy egy versenyernyő esetében a lábgyorsító használatával együtt végzett fülcsukás szárnyvégbeakadáshoz vezet, akkor azt a stablap-zsinór segítségével szüntethetjük meg. Zsinórbeakadás általában akkor jön létre, ha a fülcsukást teljesen kigyorsított állapotból kezdjük kivezetni. Ennek elkerülése érdekében mindig tartsuk be az alábbi sorrendet:

1. fülcsukás
2. gyorsítás
3. gyorsító fölengedése
4. fülcsukás megszüntetése.

A fülcsukás veszélyei:

Nagy teljesítményű ernyővel végzett fülcsukás zsákrepüléshez vezethet. Ez a helyzet egyes ernyőknél olyan finom lehet, hogy észre sem vesszük azonnal. A zsákesésbe kerülés oka az, hogy fülcsukás esetén megnő a kupola légellenállása és egyidejűleg a felületi terhelése is. A vízszintes sebesség nem változik, és a minimális sebesség nő. Ha a még nyitott ernyőfelületet további csukással csökkentjük, akkor a minimális sebességünk tovább nő, eléri a repülési sebességünket, és az áramlás leválik a szárnyról. A zsákesésből az “A” hevederek előretolásával vezethetjük ki az ernyőt.
A nagy fülcsukást a fékek húzásával szüntethetjük meg.

Süllyedési értékek:

Fülcsukásban 3-5 m/s-mal süllyedünk, teljesen kigyorsítva további 2 m/s-os süllyedést érhetünk el.

A fülcsukás alkalmazása:

Ha a nagyobb merülés mellett vízszintes sebességre is szükségünk van, mint például versenyeken a végrárepülés szakaszában, vagy ha a felhő szívásából akarunk menekülni, akkor érdemes fülcsukást végezni.¹

Ha nagyobb merülősebességre van szükségünk
vízszintes sebességünk megtartása mellett,
akkor a fülcsukás a megfelelő süllyesztőmanőver

B-stall

A B-stall végrehajtása:

A B-stall lényege, hogy az ernyő profilját a mindkét oldali “B”-heveder szimmetrikus lehúzásával megtörjük. Az áramlás leválik a kupoláról, a kupola hátra lendül, majd újra előre ugrik. Tartsuk lenn a ?B”-hevedereket, így a kupola néhány lengés után stabilizálódik. Egyes ernyők B-stallban frontrozettát képeznek, és nehezen, vagy nem stabilizálódnak. Ügyeljünk arra, hogy csak a “B”-hevedereket húzzuk le, és nehogy hozzáfogjuk az “A”-hevedereket is.

A B-stall kivezetése:

Ha a “B” hevedereket határozottan fölengedjük, már röviddel a megfeszülésük előtt, minden további beavatkozás nélkül felveszi az ernyő a normál repülési helyzetet. A túl hirtelen fölengedés a kupola előrelövése miatt veszélyes lehet. A durva kormánymozdulatok biztonsági okokból amúgy is kerülendőek repülés közben. A túl lassú kivezetés viszont zsákeséshez vezethet.

A B-stall veszélyei:

Az előbb leírtaknak megfelelően a B-stall veszélyeit a kupola erős előrelövése, és az ezzel járó csukódás, extrém esetben a kupolába esés², illetve a zsákesés jelentik.

Süllyedési értékek:

B-stallban 7-11 m/s-mal süllyedünk, attól függően, hogy mennyire lehet a profilmélységet összehúzni, és azzal a vetületi felületet csökkenteni.

A B-stall alkalmazása:

A B-stall ideális süllyesztőmanőver minden olyan esetben, amikor erős merülést akarunk elérni anélkül, hogy túl nagy terhelés érne minket, vagy tandemutasunkat. Ezt érdemes alkalmazni akkor is, ha a felhőből akarunk menekülni. B-stallban a kupola anyaga a helyi átlóirányú megnyúlás miatt erős terhelésnek van kitéve. Ezért ezt a manővert ne végezzük fölöslegesen, bemutató jelleggel. Begyakorolni természetesen mindenképpen érdemes – mint minden süllyesztőmanővert -, még az éles helyzetek előtt.

Az ernyő B-stallba vitelekor a pilóta enyhén előre lendül

A meredek spirál

A meredek spirál végrehajtása:

Húzzuk le folyamatosan az egyik oldali féket, és testsúlyunkat helyezzük arra az oldalra. Az ernyőt a fék fokozatos húzásával gyorsítjuk be. Hagyjuk egy-két fordulaton keresztül begyorsulni a kupolát, különben negatívba visszük a kupolát. Az átesési pontot, amely a bedöntés szöge, és a túlterhelés függvényében változik, semmiképpen sem szabad átlépni – ha ez mégis bekövetkezik, akkor a fékeket azonnal fel kell engedni, hogy a szárny belső részén újra felhajtóerő képződhessen. Általában elég, ha a féket kb. 50%-ra, vagy valamivel mélyebbre húzzuk, és ebben a helyzetben tartjuk, vagy ha a terhelést túl nagynak találjuk, akkor újra visszaengedjük egy kicsit. Amikor az ernyő kezd begyorsulni, egyre inkább vízszintes helyzetbe kerülünk. Ilyenkor a külső szárnyvéget is megfékezhetjük enyhén, így a kupola nyitva marad. A nagy kerületi sebesség miatt a külső szárnyvégnek kicsi az állásszöge, ezért ez az oldal hajlamos a csukódásra.

A meredek spirál kivezetése, és annak veszélyei:

A lehúzott féket érzéssel engedjük föl. Az ernyőnek ettől önállóan ki kell jönnie a spirálból. Ha mégis spirálban marad, akkor ellen kell fékeznünk. Az ernyő nem gyorsulhat tovább magától! ³Ha a kupola hirtelen jön ki a spirálból, és intenzíven a fejünk fölé ugrik, akkor tehetetlenségünk miatt előre lendülünk. Az energiánk ekkor még túl sok a vízszintes repülésnél meglévő profilhoz és állásszöghöz képest, ezért a kupola hátra lendül. Amikor aztán a kupola elkezd előre lendülni, akkor azonnal, szimmetrikusan, a várható előrelövési sebességnek megfelelő mértékben fékeznünk kell. Ha ezt elmulasztjuk, akkor – különösen az erős előrelövésre hajlamos kupolák esetében – nagymértékű, általában aszimmetrikus csukódás jön létre, aminek a túlreagálása állandósuló lengéshez vezethet.

A spirálba vitelkor a kupola egyre inkább előre és lefelé dől.
Fotótechnikai okokból a külső szárnyvéget nem lehetett megfékezni

A meredek spirál veszélyei:

A negatív spirálra kimondottan hajlamos ernyők – amelyek hajlamosak arra, hogy spirálba vitelkor az áramlás féloldalasan leválik a kupoláról – egy enyhe wingover vagy egy szimmetrikus előrelendülés segítségével könnyebben vihetőek spirálba. A spirált akkor indítsuk, amikor a túlterhelés a legnagyobb, vagyis amikor a manőver legalsó pontján vagyunk.

Vannak olyan ernyők, amelyeknél a meredek spirál olyan durva, és olyan nagy a túlterhelés, hogy (kb. 4-5 G-nél) fennáll a blackout, sőt az eszméletvesztés veszélye. A nagy terhelés miatt a zsinórok, vagy a kupola anyaga elszakadhat. A széria ernyők légialkalmasságának az a feltétele, hogy nyolcszoros, vagyis 8 G túlterhelést kibírjanak. Siklóernyővel 5 G, vagy extrém esetben még nagyobb túlterhelést is elő lehet idézni. A használt ernyők már elszakadhatnak ekkora terheléstől. A lényeg, hogy mindenképpen be kell tartanunk a terhelési határokat. A vadászgépek kivételével a merev szárnyú gépek sem tarthatóak normális esetben speciális féklapállás nélkül tartósan zuhanó helyzetben, mert fennáll a szárnytörés veszélye.

Süllyedési értékek:

Meredek spirálban 10-20 m/s-mal süllyedünk, a tandemernyő és a gyors ernyők inkább 20 m/s-mal, még elviselhető túlterhelés mellett.

A meredek spirál alkalmazása:

Ha rövid időn belül akarunk nagy magasságot veszíteni, akkor a túlterhelést jól bíró pilóták számára a meredek spirál a legjobb süllyesztőmanőver. Másik nagy előnye a biztonság, hiszen az ernyő végig áramlásban, tehát nem átesésben van.

Meredek spirál egy tandemernyővel.
Az “A” hevederek ennél az ernyőnél ketté vannak osztva,
így a fülcsukást könnyű véghezvinni

1 Még néhány alkalmazási mód: szűk helyre való leszállás; kupola stabilizálása turbulenciában; lejtőzés közben, beerősödő szélben való menekülés lábgyorsítózással kombinálva; szálátcsapódás megszüntetése… (a fordító megjegyzése)

2 Ehhez tényleg nagyon extrém esetnek kell történnie. A mai átlagernyők egyáltalán nem lőnek túl erősen előre. (A fordító megjegyzése)

3 A mai, gyors ernyők – általában még a DHV 1 – 1-2 – esek is – igénylik az ellenfékezést kivezetéskor. (A fordító megjegyzése)