Pár gondolat a porördögökről

Írta:

Szabó Péter (2009)

A közelmúltban meghallgattuk egy meteorológus szakembertől a porördögökről szóló előadást.
Történt már nem egy repesemény is ezzel a meteorológiai jelenséggel kapcsolatban országosan és az egyesületünkben is. Egy látványos fedémesi kalandunk is volt, amikor is az egyik egyesületi tagunk ernyőjét a földről felkapta (felcsatolt beülővel együtt) és több percig reptetette egy porördög. Látványos, érdemes megnézni a videót. http://www.youtube.com/watch?v=DLdr8HgH2e8

Bár porördögöt láttunk már 10-20 évvel ezelőtt is, úgy tűnik, ezek a bolygónk felmelegedésével, az időjárásunk átalakulásával egyre gyakoribbak, és talán erősebbek is lesznek. A rendszeres, nagyobb melegedés és erősebb földközeli instabilitás miatt olyan helyeken is megjelennek, ahol esetleg nem is számítanánk rá.

Néhány alap tudnivaló a porördögökről

Mi is az a porördög? Tulajdonképpen egy forgószél. A szerkezete hasonlít a tornádóhoz, tehát benne alacsony nyomás uralkodik, és spirális alakban, erősen forogva emelkedik benne a levegő, meg minden, ami kisebb-nagyobb dolgot felszed a talajról, de ez a tornádónál persze egy-két-sok nagyságrenddel kisebb erejű jelenség. A tornádó zivatarfelhőkben jelenik meg, és a felhő aljától kezd el kialakulni a tölcsér, amely lenyúlva esetleg eléri a földet és ott komoly pusztítást végez abban a szűk sávban (10-20 méter), ahol halad. Ezzel szemben a porördög a talaj felett alakul ki, és onnan növekszik felfelé.

A porördög nem orografikus jelenség, hanem termikus (a tengelye függőleges), de a kialakulására hatással lehetnek orografikus hatások is. Általában a nap során egy szűk időbeli intervallumban jelenik meg (néhány óra), az adott területre jellemző legerősebb besugárzás idején, jellemzően 10 óra és 16 óra között. Területileg nálunk inkább a sík területekre jellemző (talán mert inkább sík területeink vannak), de mostanában rendszeresen tapasztaljuk hegyi starthelyeken is, és kisdombos területeken is, tehát megjelenésére erős besugárzás esetén bárhol számíthatunk. Magashegyi körülmények között (külföld) is rendszeresen megjelenik (a sziklás domboldalak erős felmelegedése esetén).

A porördög a repülésre veszélyes földközeli jelenség, általában maximum 1-200 méteres magasságig. Különösen veszélyes az 50 méter alatti találkozás.

A porördög, a nevével ellentétben, olyan is lehet, hogy nincs benne por, amit felemelhetne és ezért nem látható. Ilyenkor a növényzet mozgása alapján észlelhető (fű, búza, forgó hajladozása stb.).

Az egyes területeken általában azonos terepszakaszokon születnek a porördögök, a keletkezésüket segíti egy kismértékű légmozgás. Általában mérsékelt szeles időben keletkeznek, de szélcsendben és élénkebb szélben is létrejöhetnek. Mozgásuk általában szélirányba történik, zegzugos pályán, élettartamuk jellemzően pár perctől max. kb. 10 perc.
Horizontális kiterjedésük általában pár méter, maximum néhányszor 10 méteres, tehát elkerülésük oldalirányba javasolt. A magassággal kitágulnak, ezáltal az erejük nagyobb területen oszlik el, tehát az érezhető hatás gyengül.

Javaslat a bajok megelőzésére

Óvatosság! A jelenlegi tudásunk alapján ez a legbiztosabb, amit tehetünk.

A porördög megjelenését mindenki figyelje, és aki porördögöt vesz észre, figyelmeztesse a többieket. Növendékek a porördög megjelenését követő 30 (60?) percben ne startoljanak. Ha a biztonsági idő alatt újabb porördög jelenik meg, akkor a biztonsági idő számítása újra kezdődik.

Pilóták, ha ilyen időben startolnak, akkor a porördög elvonulása, megszűnése után minél rövidebb időn belül startoljanak, és csússzanak le, vagy tekerjenek ki, mert ha még 4-5 percet beszélgetnek róla, meg hüledeznek, majd 5-10 perc múlva kicsit már megnyugodva elstartolnak, lehet, hogy épp belestartolnak a következőbe. Mivel itt egy szuper instabilitás által létrehozott jelenségről van szó, az energiák kiegyenlítődése után szükséges egy kis idő, hogy ismét felhalmozódjon a “feszültség” és létrejöjjön a következő forgószél.

A legtöbb ember, ha ilyen jelenséget lát, meredten bámulja, és nem teszi meg a kellő ellenlépéseket. Ez egy hegyi starthelyen, sziklák és fák között, kiterített ernyők, startra beöltözött pilóták esetén komoly veszélyforrás lehet. A lehetséges teendőkön gondolkodj el, készülj fel az ilyen esetekre, tudd, hogy mit kell tenned.
Határozottan és időben figyelmeztesd a tudatlan társaidat.

A starthelyeken, leszállókban ne hagyd őrizetlenül a kiterített felszerelésedet. Ne hagyd a beülőt a kupolára csatolva.

Ha porördög közeledik a startra előkészített ernyők felé, a kupolára rá kell feküdni. Nem elég a szélét megfogni, a közepére kell feküdni. Ha ernyőt felkap a forgószél, már ne akard elkapni, ne fogd meg, vigyázz, hogy a pörgő, csapkodó beülő, vagy hevedervégek nehogy sérülést okozzanak. Kiabálj a többieknek is, hogy figyeljenek, feküdjenek az ernyőre, vagy ha az már repül, feküdjenek a földre, nehogy megsérüljenek a pörgő ernyőtől. Ha neked épp nincs kiterítve ernyőd a porördög útjában, segíts a társaidnak. Segítsetek egymásnak.

Ha levegőben vagy, a porördögös idő biztos jele, ha a levegőben nagyobb növényi darabok szállnak a termikben (kukorica szár, falevelek, nejlonzacskó, stb). Ezekkel akár 1000 méteres magasságban is találkozhatsz (de oda már a termik viszi fel). Ezek a porördöggel indulnak a talajról, aztán már a termik viszi tovább. Nagyobb magasságban tehát a porördög már nem okoz problémát.

A porördög veszélyt igazán a fel- és leszálláskor jelent, vagy kis magasságban repülve (100 méter alatt). Szándékosan belerepülni nem ajánlott, maximum tapasztalt pilótáknak, nagy magasságban.

PPG pilóták különösen ügyeljenek, ha ilyen aktív időben repülnek, mert a veszélyeztetett magassági zónában repülhetnek. Termikusan aktív időben PPG-vel nem is ajánlott a “túra stílusban” repülni, ilyenkor érdemes a “termikelős stílust” alkalmazni, vagyis emelésben fel kell tekerni, utána meg siklani.

Leszállás előtt, amikor megfigyeljük a leszállási területet, erre is figyeljünk. A növényzet forgó hajladozásából is észrevehetjük a porördögöt. Figyeljük meg a haladási irányát, és térjünk ki előle.

Ha belekerültünk, akkor az aktív repülés szabályai szerint járjunk el, próbáljuk a kupolát a fejünk felett tartani, majd miután elhagytuk az örvénylést, rendezzük az ernyőt. Ha emelkedtünk benne, a plusz magasság plusz esélyt ad, mivel több időnk lesz a földetérésig, hogy rendezzük az ernyőt. Ne essünk pánikba, küzdjünk, kezeljük a kupolát, várhatóan néhány másodperc alatt átmegy rajtunk a jelenség. Ha olyan erősségű, és méretű, hogy hosszabb ideig benne maradunk (pl. 10 másodperc), akkor szinte biztos, hogy emelni is fog minket, ezzel növelve az esélyeinket.

Amiket leírtam, azt nem a Szentírásból másoltam, tehát tévedések, pontosításra szoruló dolgok lehetnek benne. Várom az építő jellegű megjegyzéseket, ötleteket, tapasztalatokat.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy tudjunk a dologról, foglalkozzunk vele, gondolkodjunk róla, és ne érjen minket váratlanul ez a jelenség (sem).

Vigyázzatok magatokra és ne “ördögöljetek”.