A 13+1 leggyakoribb kérdés a mentőernyőről

SZABÓ PÉTER

A 13+1 LEGGYAKORIBB KÉRDÉS

A MENTŐERNYŐRŐL

2014.01.

Az elmúlt években sok helyen, sok mentőernyőt hajtogattam már és ezek közben sok-sok emberrel beszélgettem a mentőernyőkről. Most arra gondoltam, hogy összegyűjtöm és megválaszolom a leggyakoribb kérdéseket, amiket kapni szoktam.

A válaszokat egy tömör válasszal kezdem, aki nem akar időt tölteni ezzel, az csak azt olvassa el. Aki ráér, az olvasson bele a részletekbe, a magyarázatokba is.

A válaszok a saját szubjektív véleményemet tükrözik, lehet vele vitatkozni, lehet nem egyetérteni.

1. Javaslom-e a Rogalló típusú mentőernyőt?

Nem.

A Rogallónak lehetnek előnyei és vannak hátrányai. Nagyobb gyakorlatot és tudást igényel a pilóta részéről. A fő előnye az irányíthatóságból és a siklószámából adódó, kontrollálható földetérés. Ez csak akkor valósítható meg igazán, ha a pilótának van kellő magassága, ha le tudja oldani a siklóernyő kupoláját, és ha van gyakorlata a mentőernyőjével való ereszkedésben. Hátránya a magasabb ár, a bonyolultabb hajtogatás, a kevésbé biztos nyílás. Annak javaslom, akit kimondottan érdekel ez a dolog, és vállalja (az egyéb hátrányok mellett) a használatának az elsajátításához szükséges nyitási gyakorlatokat is (legalább 3-5 gyakorló nyitás). De még így is inkább csak második mentőernyőnek javasolnám.

2. Javaslok-e irányítható körkupolás mentőernyőt?

Nem.

Bár, sokkal inkább ezt, mint a Rogallót. Ennél nem probléma, ha nincs a főernyő leoldva, ha nincs idő az irányításra. Az irányítható mentőernyővel valóban elkerülhetünk pontszerű vagy vonalszerű akadályokat. Adott esetben az, hogy 10 méterrel errébb vagy arrább érünk földet, akár életmentő is lehet (pl.: villanydrót). Ennek a típusnak az irányítása is akkor valósítható meg igazán, ha a főernyőt le tudtuk valahogy választani, ha van egy kis időnk, és van gyakorlatunk a vele történő ereszkedésben. Nagyon más érzés egy olyan körkupolással “célraszállni” amelyik 5 m/s-mal süllyed, miközben 1-2m/s-mal halad előre, és egy 180 fokos forduló ideje kb. 4 másodperc. Tehát, ha valaki nem végzi el az egyéb szükséges teendőket, csak vesz egy irányítható körkupolást, attól még nincs sokkal előrébb.

3. Hány éves korig használhatom a mentőernyőmet?

10 éves korig.

Az öreg (15- 20 éves) mentőernyők is általában szépen néznek ki, hiszen évente maximum egy-egy órát vannak kibontva az áthajtogatáskor, fény nem éri, mechanikai hatások nem érik, nem öregszik az anyag látható módon. Ennek ellenére az anyag a levegő oxigénje hatására természetesen oxidálódik, öregszik, gyengül. Gyakorlati kísérleteket, vizsgálatokat nem ismerek ebben a témában, pedig megérne egy kört a kérdés. Valahol tehát csak meg kell húzni egy határt, én “erkölcsi elavulásnak” mondanám a 10 évet, legyünk annyira igényesek magunkkal szemben, hogy nem repülünk 10 évnél öregebb mentőernyővel. A végső határ a 15 év, az már tényleg több a soknál. Persze, ha valakinek nincs lehetősége másra, az repüljön öreg mentőernyővel, az is jobb a semminél, nagy valószínűség szerint az is biztosítani fogja az elvárt szolgáltatást, főleg akkor, ha nem egy nagysebességű vészhelyzetben kell majd használni, amikor esetleg nagyobb nyitási terhelés léphet fel. Akinek van egy ilyen öreg darabja, az beteheti második mentőernyőnek, amikor újat vesz (eladni úgysem nagyon lehet, maximum “dekorációs célra” pár ezer forintért).

4. Számít-e, hogy mennyi nyitás volt vele?

Nem.

Alapvetően ez egy ellenőrizhetetlen adat, azt mond az eladó, amit akar. A legtöbb gyártó nem határoz meg nyitásszámot, de minimum 10 nyitást ki kell bírnia. Ennyi úgysincs benne. Ha nem kap nagy nyitási terhelést (nem nagysebességnél történik a nyitás), akkor az anyagnak gyakorlatilag nem számít egy nyitás. Esetleg abból a szempontból lehet jelentősége, ha fára esnek vele és megsérül az ernyő, de az alapvető, hogy sérülésmentes ernyőt vegyünk.

5. Számít-e hogy volt-e vízben?

Nem.

Ez is egy ellenőrizhetetlen adat, azt mond az eladó, amit akar. Ha szakszerűen volt szárítva, és nem sós vízben volt (márpedig ez valószínű, hiszen ha vízbe került, ez biztonságtechnikai tréningen történhetett, azt pedig csak édesvíz fölött csinálják), akkor nem okozhat problémát. Gond akkor lehet, ha napon szárították, vagy ha nem lett kellően megszárítva (ez lehet akár egy esős megázás után is) és megpenészedett az anyaga. Ez utóbbi általában látható nyomot is hagy a kupolán.

6. Mennyi időnkénti érdemes újrahajtogatni?

1 évente.

Az általános gyakorlat és javaslat az éves áthajtogatási ciklus, de a hajtogatási tapasztalataim szerint a kétéves mentőernyők is jól nyílnának. Ez persze függ az elhelyezéstől is, hogy mennyit ül rajta a pilóta a földön, és a tárolástól, kezeléstől is, hogy kellően szárazon van-e tartva, tárolva.

Kísérletek alapján arra jutottak szakértők, hogy a hajtogatás utáni kb. 30napban egyre növekszik a nyílási idő, majd utána beáll egy állandó értékre. Vagyis a legjobb nyílást az első 30 napon belül produkálja az ernyő.

Vannak mentőernyők, amelyekre a gyártó a kézikönyvben rövidebb áthajtási időt ír elő (pl. én is olyan mentőernyőt használok, aminek 4 hónap van előírva).

7. Javaslom-e leoldható karabiner használatát?

Nem. Vagy igen?

Bár ez egy jó megoldás lehet több problémára is, ami jelentkezhet mentőernyő nyitáskor, egy átlag siklóernyős pilótának talán túlzás. Hátránya az ára, egy újabb ellenőrzési pont és egy újabb hibalehetőség, valamint ilyen “karabiner” esetén általában nem lehet olyan könnyen cserélgetni a kupolát a beülőn.

Ha az ára nem probléma, és sikerül egy megbízható, egyszerű darabot beszerezni, kellően elsajátítani a használatát, és megfelelő méretű mentőernyője van valakinek, akkor jól jöhet.

Ha irányítható körkupolás vagy Rogalló mentőernyővel repül valaki, annak kimondottan szükséges.

8. Hogyan rögzítsük a mentőernyő felfüggesztő hevederét a beülő mentőernyő hevederére?

Összehurkolással.

A legegyszerűbb, legstabilabb, legmegbízhatóbb módszer a két heveder összehurkolása. Nem javaslom a karabinerrel történő összecsatolást, mert teljesen felesleges. Plusz kiadás, plusz súly, esetleg plusz sérülésveszély.

 

9. Legyen-e nyitóernyő a konténeren?

Ne legyen.

Egyes mentőernyő típusok konténerén vagy rákötözött kisernyő van, vagy maga a konténer van nyitóernyőt alkotó lebernyegekkel ellátva. A rákötözött mentőernyők eltávolítását szoktam javasolni, a rágyártottal nem lehet mit kezdeni (csak konténer cserével lehet eltüntetni). Bizonyos helyzetekben hasznos lehet, rossz eldobás esetén segít felemelni a konténert, de az én hajtogatási technikámmal ez felesleges, sőt csak az eldobást akadályozza a belobbanó nyitóernyő. A konténernek ki kell bomlania, amint a kidobás során elhagyta a kioldó a pilóta kezét. Ha ez megtörténik, ettől kezdve értelmetlen a konténer nyitóernyős emelése, hiszen a kiszabadult kupolát fogja emelni a légáramlat.

 

10. Merre dobjam a konténert?

Hátra, felfelé.

Erre a kérdésre többféle válasz lehet, függ a helyzettől is. Ha röviden akarok tanácsot adni, akkor azt mondom, hogy hátra érdemes dobni, mert arra dobva tudjuk a legnagyobb erőt kifejteni, és az erőteljes eldobás fontos dolog. Felfelé pedig a logika diktálja, hiszen minél előbb fölénk kell emelkednie, tehát gyorsabb lesz a folyamat, ha eleve felfelé dobjuk. Tehát hátra, 45 fokban felfelé.

 

11. Kinyílt volna?

Igen.

Ezt a felfüggesztett próbadobás után szokták kérdezni, az esetek 95-98%-ában igen a válasz, lett volna esély éles helyzetben is megfelelő működésre.

 

12. Ki fog nyílni?

Igen.

Ezt a behajtogatás után szokták kérdezni. Az esetek 100%-ában igen a válaszom. Persze egy jó nyílásnak csak az alapja a jó hajtogatás, mert kell hozzá a pilóta helyes ténykedése is, egy kis idő (magasság) és még egy kis szerencse sem árt.

Esetleg még hozzá szoktam tenni a válaszhoz, hogy: minden mentőernyő kinyílik, csak az nem mindegy, hogy a légáramlat bontja szét, vagy a vizsgálóbizottság.

 

13. Érdemes-e önállóan gyakorló nyitást végezni?

Nem.

Csak szakszerű felügyelet alatt ajánlott, vagy biztonságtechnikai tréningen, vagy mentőernyő használati tréningen.

 

+1 Mivel tudnám még növelni a biztonságomat egy esetleges mentőernyő használat során?

Honlapunk mentőernyős cikkeinek az olvasgatásával.

Egy zsinórvágó beszerzésével.

A Felhőút Sportrepülő Egyesület honlapján (www.felhout.hu) sok cikk, fotó, videó, esetleírás, szakcikkek fordítása, stb. található a mentőernyő használattal kapcsolatban. Ezek tanulmányozásával bárki növelheti a témával kapcsolatos elméleti ismereteit.

Egy pár ezer forintos, speciális zsinórvágó beszerzése és viselése sok esetben lehet a segítségünkre, itt egy cikkben összeszedtem néhányat: (http://www.felhout.hu/zsinorvago).